Skárta József: A Fondor
Ruby mindig érdekes kalandokba keveredik, mivel minden érdekli, ezért mindent megszagol, és mindenre odafigyel. Különösebbnél különösebb dolgokkal szokott találkozni. Ő egy átlagosnál kíváncsibb kiskutya. Ha ő valamit meg szeretne szimatolni, azt bizony meg is teszi.
Egyszer a város másik oldalán sétált az illatos hajú gazdival. Nagy dolog volt ez Rubynak, mert a város másik fele, mégiscsak a város másik fele. Főként, hogy Ruby lábai olyan aprócskák. Másféle utcák voltak, másféle autók pöfékeltek, másmilyen fák nőttek az út mellett is. Egyszer csak, ahogy egy büfé mellett mentek el, a derült égből valami Ruby kobakjára pottyant. Kopp. Meg is ijedt Ruby, mert nem szoktak dolgok csak úgy az égből lepottyanni. Valami fura gombóc volt, ami még pattant is egyet a földön. Ruby azon gondolkodott, hogy hol látott már ilyet. Forgatta a kis fejét jobbra, balra és eszébe jutott: látott egyszer a parkban egy sündisznót. Az volt pont ilyen. Össze volt gubózva, mint egy tüskés labda. Csakhogy ez a hasonló valami a fáról esett le, ami alatt éppen elmentek. Egy szép terebélyes szelídgesztenye fa volt. Hiába forgatta a kis okos fejét, Ruby nem tudhatta, hogy az, ami a fején koppant, egy szelídgesztenye volt. Ő még ilyet nem látott. Amitől pedig a gesztenye úgy néz ki, mint egy süni, az a fondor, ami a gesztenye belseje körül van, tüskés és ágas-bogas.
Az illatos hajú gazdi nagyot kacagott amikor Rubyt látta, hogy odébb somfordált. - Haha, édes buksi, ne félj tőle, az nem egy pici sündisznó, hanem a fondor a gesztenye körül. Annak a külső héja. - mondta kedvesen. Pont úgy tud szúrni, mint a fondor ember, aki fondorlatos trükkökkel okoz galibát. Ruby persze megértette ezt, mert ő mindent megért. A fondor, és benne a gesztenye, ami a fáról lepottyant, akkor is olyan volt, mint egy pici sündisznó. Bármit is mond az illatos hajú gazdi.
Úgy nézett ki, mint egy vattapamacs, sok-sok fura tüskével. Ruby még egy kicsit sündörgött a gesztenye körül, majd egészen közelről kezdte szaglászni. Egyszer csak hopp megszúrta az orrát egy picit.
- Mrr! - húzta vissza kis barna orrát. Ez a pici dolog mekkorát tud szúrni a tüskéjével. Talán ezért fondorlatos valaki, mert szúrós akárcsak ez a nagy bogáncsnak kinéző bigyó, ami éppen az én fejemre esett? Megint lehet valami érdekesen gondolkodni. - elmélkedett Ruby.
Az őszi szellő komótosan súrolta a gesztenyefa sárguló leveleit. Hallani lehetett, ahogyan a még fán lévő gesztenyék és a fondor egymáshoz súrlódtak. Ott a város másik oldalán, a busz megállt a megállóban, Ruby és az illatos hajú gazdi pedig felszálltak rá. Hazamentek.
Egyszer a város másik oldalán sétált az illatos hajú gazdival. Nagy dolog volt ez Rubynak, mert a város másik fele, mégiscsak a város másik fele. Főként, hogy Ruby lábai olyan aprócskák. Másféle utcák voltak, másféle autók pöfékeltek, másmilyen fák nőttek az út mellett is. Egyszer csak, ahogy egy büfé mellett mentek el, a derült égből valami Ruby kobakjára pottyant. Kopp. Meg is ijedt Ruby, mert nem szoktak dolgok csak úgy az égből lepottyanni. Valami fura gombóc volt, ami még pattant is egyet a földön. Ruby azon gondolkodott, hogy hol látott már ilyet. Forgatta a kis fejét jobbra, balra és eszébe jutott: látott egyszer a parkban egy sündisznót. Az volt pont ilyen. Össze volt gubózva, mint egy tüskés labda. Csakhogy ez a hasonló valami a fáról esett le, ami alatt éppen elmentek. Egy szép terebélyes szelídgesztenye fa volt. Hiába forgatta a kis okos fejét, Ruby nem tudhatta, hogy az, ami a fején koppant, egy szelídgesztenye volt. Ő még ilyet nem látott. Amitől pedig a gesztenye úgy néz ki, mint egy süni, az a fondor, ami a gesztenye belseje körül van, tüskés és ágas-bogas.
Az illatos hajú gazdi nagyot kacagott amikor Rubyt látta, hogy odébb somfordált. - Haha, édes buksi, ne félj tőle, az nem egy pici sündisznó, hanem a fondor a gesztenye körül. Annak a külső héja. - mondta kedvesen. Pont úgy tud szúrni, mint a fondor ember, aki fondorlatos trükkökkel okoz galibát. Ruby persze megértette ezt, mert ő mindent megért. A fondor, és benne a gesztenye, ami a fáról lepottyant, akkor is olyan volt, mint egy pici sündisznó. Bármit is mond az illatos hajú gazdi.
Úgy nézett ki, mint egy vattapamacs, sok-sok fura tüskével. Ruby még egy kicsit sündörgött a gesztenye körül, majd egészen közelről kezdte szaglászni. Egyszer csak hopp megszúrta az orrát egy picit.
- Mrr! - húzta vissza kis barna orrát. Ez a pici dolog mekkorát tud szúrni a tüskéjével. Talán ezért fondorlatos valaki, mert szúrós akárcsak ez a nagy bogáncsnak kinéző bigyó, ami éppen az én fejemre esett? Megint lehet valami érdekesen gondolkodni. - elmélkedett Ruby.
Az őszi szellő komótosan súrolta a gesztenyefa sárguló leveleit. Hallani lehetett, ahogyan a még fán lévő gesztenyék és a fondor egymáshoz súrlódtak. Ott a város másik oldalán, a busz megállt a megállóban, Ruby és az illatos hajú gazdi pedig felszálltak rá. Hazamentek.
Szerző: Dr. Mayer Virág
Közzétéve: 2022-04-25 15:32:16
Nehéz szavak
A mese elolvasása előtt olvasd el a következő szavakat!
| különös | különösebb | különösebbnél |
| pottyan | lepottyan | lepottyanni |
| fondor | fondorlat | fondorlatos |
| trükk | trükkök | trükkökkel |
| megáll | megálló | megállóban |
| haza | hazament | hazamentek |
| szelíd | szelídgesztenye | |
| gesztenye | gesztenyefa | |
| vatta | vattapamacs |
Szerző: Dr. Mayer Virág
Közzétéve: 2022-04-24 11:34:55
