Ruby nagyon gondolkodik mese

Ruby egyedül volt a szobában. Szokása szerint a kutyaodúban heverészett, jóllakottan és picit álmosan. Az új lakás csendes volt, néha egy halk zúgást hallott az utca felől. Nem zavarta őt, de Ruby gondolkodni kezdett.

Nem értem. Azt nem értem, hogy ez miért zúg? Azt sem tudom, hogy mi zúg? Na jó, biztosan az autók, mert az autó mindig zúg. De akkor a gazdi miért mondja, hogy Ruby zug? Igen, itt, ahol fekszem, a gazdi mindig azt mondja erre, hogy zug."

Gondolkodott Ruby és törte a fejét. Kényelmes a kis zug a párnával, ahol igazából nem zavarja őt semmi. Csak ez a zúg, ez valahogy eszébe jutott.

- Lássuk csak. - gondolkodott Ruby. Most van időm erre rájönni és nem tudok aludni addig, amíg erre rá nem jövök. Mi lehet az, ami zúg? Amit hallok igazából az zúg. Zúg a fenyves, amikor fújja szél a fákat.

Zúg a robogó hangja, amikor a pizzafutár elmegy a ház előtt. Zúg a tenger, amikor a hullámok nagy zajt csapnak.

Egyenesedett ki Ruby füle, amikor erre rájött. Rájött, mert gondolkodott. Most már csak a zug. Az a fránya zug az, amit át kell gondolni. Elmélkedett Ruby.

- Lássuk csak újból. Van nekem ez a kis zug itt a kanapén, ahol alszom napközben. Lehet, hogy mindenki életében van egy ilyen kis zug? Van talán saját zuga? Ez egy olyan kis kuckó féle, ahol pihenni lehet? Igen, azt hiszem rájöttem. Ez a zug nem olyan, mint amikor a robogó a pizzafutárral zúg. Csak nagyon egyforma az, ahogyan mondják. Milyen nehéz ezt megérteni, ezt a gazdi sem tudja, hogy egy ilyen kiskutyának, mint én mennyit kell ezen gondolkodnia.

Ezután Ruby elnyújtózott a kutyaodúban, a kis zugban. Lehet, hogy erről fog álmodni, mert elfáradt ebben a nagy gondolkodásban.

A konyhából már hallotta, hogy kinyílt a kanalas fiók. Délután öt óra lett.

Finom illatokat érzett Ruby orra. Bejött az illatos hajú gazdi és megsimogatta az almaformájú kicsi fejét egy tenyér.